Megnéztem... És az jutott róla eszembe, hogy olyan ez, mint az egykori kedvenc zenekar újbóli összeállása. Ha csak arról szól, hogy álljunk össze, és nyomjuk el újra a nótákat, akkor annak semmi értelme.
Miért is? Amikor a kedvenc zenekar feloszlik, akkor megy az ühüm-brühüm, szomorkodás. Később szép lassan beletörődik az ember, hogy elmúlt, más kedvencet talál, múlik az idő, mindenféle változások történnek. Ha aztán megtörténik az "újrázás", az semmiképpen sem az igazi már. Egyfelől rég megtört már a rajongás lendülete, másfelől az egykori tagok (sem) fiatalodnak, harmadrészt bármit is csinálnak, az már nem tud felérni a nosztalgia által megszépített élmények emlékével. Vagyis megy a fanyalgás, hogy ez már nem az igazi. Rendesen megoldani, vagyis összeállunk, de nem nosztalgiázni, hanem az adott időszakban is egy nagyot durrantani meg még nem sikerült senkinek, legalább is én nem tudok ilyenről.
Nagyjából ugyanez a helyzet a Csillagok háborúja - most már évente - érkező új részeivel is. Az eredeti trilógia hatalmas durranás volt, elvégre a - főleg itt a keleti blokkban - tapasztalható sivársághoz képest nagyon izgalmas, újszerű, "tágas" világot hozott létre. Volt benne olyan főszereplő, akivel nagyon lehetett azonosulni, hiszen kiskamaszként ki nem akart nagy hős lenni, aki a napi unalmas - posztszocialista - létből kiszabadulva izgalmas kalandokat él át érdekes helyeken, mellesleg egyedül megmenti a világot a hűdegonosztól.
A folytatások is működtek, nem a manapság divatos, ha egyszer már bejött, adjuk el ugyanazt másodszor minimális eltéréssel elv mentén készültek, mind látványban, mind "jellemfejlődésben" bővítették az előző részeket.
Az sem elhanyagolható, hogy tizenévesként még nem láttam annyi filmet, hogy lépten-nyomon "á ezt már láttam máshol" érzésem legyen.
Majd eltelt tizenöt év, ami alatt a nosztalgiafaktor mindent szépen belepett, mígnem megjött az előzménytrilógia.
Az előzménytrilógia úgy-ahogy van, szerintem egy nagy koncepcionális tévedés. Alapvetően elég lett volna egyetlen film is, hiszen azt akarta bemutatni, hogy hogyan lett Anakin Skywalkerből Darth Vader.
Vagyis a végkifejlet ismert, azonosulni nem lehet senkivel, akkor meg minek - tudjuk, a profitnak - ezt annyit húzni-nyúzni. Ráadásul borzasztó aránytévesztés, hogy a korábban játszódó történetben minden sokkal fejlettebb. A haditechnikánál ezt még azzal sem lehet magyarázni, hogy a háborúban nagy a pusztulás. A másik nagy hiba, hogy a történet determinisztikussága vagy a nagy látványorgia miatt a történetvezetés elég siralmas, nagyon erősen az az érzés, hogy a játékidő kedvéért összedobtak valamit, sokszor más filmekben már látott ötletek átvételével.
Az új trilógiánál akár jobb is lehetne a helyzet, elvégre - a kiterjesztett univerzum alkotásait leszámítva - zöldmezős a beruházás, szabadon szárnyalhatna a fantázia.
De mégsem szárnyal! Az első darabnál láthatóan nem akartak se kockáztatni, se nagyot dobni, ha már az előzménytrilógián nagy a fanyalgás, akkor próbálták megadni a rajongóknak azt, ami abból hiányzott. Volt itt minden, X szárnyú, Han Solo, Leia hercegnő, meg a régi történet újrakeverve.
Csak hát minek? Most olyan szívdobogtató élmény sokadjára megnézi, ahogy elintéznek egy halálcsillagot vagy mit? Ezúttal már "menetből", elvégre már annyiszor csináltuk, hogy megy ez fél kézzel is!
Meg most komolyan? Olyan nagy élmény volt nézegetni a megöregedett szereplőket? A kicsit már totykos Hant vagy az erősen megereszkedett Leiát? Ebből nagyjából elég lett volna pár rövid jelenet, és aztán jöhettek volna az új szereplők, egy jól kitalált, a "hagyományokra" vissza-visszakacsintó, de "újragondolt" történettel.
Az örök optimisták úgy voltak ezzel, hogy ez csak az "év eleji ismétlés", meg az új arcok felvezetése, az igazi durranás a másodikban jön majd.
De sajnos ez sem sikerült, bár van benne egy nagyon jó vonal.
Igen, ez Luke története, bármennyire is teli van a net a "legendarombolással".
Értelmezésem szerint Luke-nak az a "baja", hogy amikor felismeri Benben - jujj - a sötét erőt, akkor egy pillanatra eljátszik a gondolattal, hogy megöli. Ez nem szép dolog ám egy Jeditől, meg pechje is van, mert Ben ezt megérzi, és az életösztön elszabadítja benne a gonoszt. Vagyis Luke-nak pont azzal sikerül a problémát előidézni, hogy rosszul akarja megoldani azt, akkor, amikor az még nem is létezik.
Szerintem ez - a következményeivel együtt - olyan élmény lehet, ami bőven elég ahhoz, hogy szembeforduljon önmagával, és eltűnjön vegetálni.
És itt jön az a probléma, hogy egy egyfilmes sztoriban elsütött nem túl logikus ötlet előbb-utóbb visszaüt, ha túl sok a folytatás.
Elvégre a Jedik nem túl sikeres népség. A Régi Köztársaságot nem sikerült megmenteni, a Birodalom legyőzése után pedig annyira nem jön össze az újjáépítés, hogy kb. harminc év után megint sikerült visszajutni ugyanoda. Ha ehhez hozzávesszük, hogy - most szigorúan a filmekre szorítkozva - a család, a gyerek - a kufircolás ??? - nem igazán lehetséges, cserébe viszont vasárnap délutáni sörözgetés helyett lehet menni mindenféle küldetésekre életfogytig, akkor tulajdonképpen miért is akkora jóság Jedinek lenni?
Ráadásul ez egy remek dramaturgiai fordulat is, ez a szerep tök jól áll az "öregecskedő" Luke-nak, sokkal jobban, mintha vénségére is higanymozgással fényhentelné az ellent. A "befejezés" sem méltatlan, még akkor sem, ha az inkább a vezeklés okán, mintsem nettó tesztoszteronos hősködésből történik.
A Kylo-Rey vonal is ígéretes, ahogy fokozatosan látjuk Ben elbizonytalanodását, kár, hogy Snoke megölése után azonnal leesik neki, hogy üresedés van, innen meg a sztori megy a megszokott útján...
A film többi része? Hááát, bennem végig erős Birodalom visszavág utánérzés volt, mintha onnan ollózgatták volna össze az ötleteket, csak azért, hogy kitöltsék az időt, meg hogy legyen valami, amire alapozni lehet a többi szereplőre épülő mörcsendájzt. Ja, és a végére itt is befigyelt egy Halálcsillag, még ha miniatürizált is. De legalább most nem pusztították el.
Akármerről is nézem, szerintem kár volt ezeket a filmeket elkészíteni. Persze arra jók, hogy lekaszálják a nosztalgiára kapható jónépet, és szerintem a végtelenségig lehet ezt folytatni, pontosabban addig, amíg az eredeti trilógia kortárs rajongói ki nem halnak...