Egykori főnököm, Dr. CS. T., 1995-ben vagy 96-ban éppen nyaralásra indult, amikor  az autórádióban meghallotta az Alkotmánybíróság döntését. Az első benzinkútnál megállt, vett egy üveg pezsgőt, és - szigorúan a nyaralóhelyre történő megérkezést követően - fel is bontotta. Az alkotmánybírósági döntés a Bokros-csomag családi pótlékra vonatkozó passzusát semmisítette meg, ha jól emlékszem. Hasonló gondolatom támadt nemrég, amikor olvastam az indexen, hogy ősszel a kormány visszaállítja a hároméves gyest.

Előljáróban szeretném leszögezni, hogy sem az előző sem a jelenlegi kormányt nem szeretném pártszimpátia alapján értékelni, de az egyszer biztos, hogy a "Bajnai-csomag" ezen pontja egetverő baromság volt, tehát ennek eltörlése mindenképpen dícséretes tett. Bár ezt már nehéz lenne igazolni, de ezt már a csomag megszületésének pillanatában is így gondoltam, amikor még nem voltam érintett...

Miért is volt egetverő baromság ez az intézkedés? Röviden összefoglalva, azért, mert az államháztartási hiány csökkentése, illetve az államcsőd elkerülése szempontjából az így megspórolt összeg elenyésző, cserébe viszont pontosan a középosztály azon rétegével tolt ki, csökkentette gyermekvállalási kedvét, amely normális országokban a lakosság fő teherviselő - nemzetmegtartó? - erejét képviseli.

Az elmúlt években személyesen tapasztaltam, hogy igenis nagy jelentősége van annak, ha az anyuka három évig otthon maradhat a gyerekével. Hiába van elvileg bölcsöde, ahol elméletben foglalkoznak is a gyerekkel, azért - a legelkötelezettebb, legjobb szakembereket feltételezve is - egy anyuka tud legjobban törődni a gyerekével, már csak azért is, mert az ő odafigyelési aránya 1:1 vagy 1:2 vagy 1:3. Egy bölcsödei csoportban egy gyerek ennél jóval kisebb figyelmet kap, a motívációs különbségről nem is beszélve...

Persze a hároméves "egyéni képzés" lehetőségét addig sem tudta mindenki igénybe venni. Mert amíg az első két évben GYED címén még elfogadható összeggel jutalmazza az állam a gyerekvállalást, a harmadik évben már csak a minimálbér nemtúlsok százalékát osztották ki GYES címszóval. Vagyis inkább az otthonmaradási lehetőség, mint a "szédítő" összeg jelentette a harmadik év varázsát.

Többek között ezért is volt nagy baromság a harmadik év megvonása az adott formában. Mivel az intézkedés csak a 2010. május 1. után született gyerekeket érintette, ezért a megtakarítás csak az intézkedés bevezetése után három évvel jelentkezett volna. Könnyen belátható, hogy "válságvíz idején" nem ez a leghatásosabb módja a költségcsökkentésnek.
Ami amúgy is csak látszólagos volt, elvégre az így "elanyátlanodott" gyerekeket valahová el kellett volna helyezni. Na, attól már akkor sem kellett félni, hogy a kormányon eszeveszett bölcsödeépítési láz lesz úrrá, (ismerőseim szerint ha a gyerek "bebölcsödézéséről" "csak" a szülés másnapján kezdünk el gondoskodni, az már rég késő, a helyet már a férfiú vágy felhorgadása előtt el kell intézni, természetesen a hazánkra oly jellemző protekcióval...) az azonban várható volt, hogy valami - leginkább látszólagos - elhelyezési támogatási rendszert csak-csak össze kellett volna tákolni. Aminek legalábbis az adminisztrációs költségei (kérelem elbírálása, stb.) bizonyára meghaladták volna a GYES összegét.

Ha legalább egy kicsit okosabban álltak volna hozzá a témához, és annyi lehetőséget meghagytak volna, hogy a harmadik évben az anyukák fizetésnélküli szabadságra menjenek - az a huszonpárezer forint amúgy sem volt egy nagy összeg -, akkor talán lett volna valami értelme az intézkedésnek.
De így csak egy eszement, nevetséges és népességpolitikai szempontból káros hülyeség lett belőle, aminek visszacsinálása mindenképpen jó döntés!