Csöngettek. Ernő bácsi volt, mögötte a felesége Ilonka néni. A kezében tartott pogácsás tál egészítette ki triumvirátussá kis társaságukat.
- Búcsúzni jöttünk, Mérnök Úr! - szólalt meg Ernő bácsi végtelenül szomorú hangon. - Hazaköltözünk Nyírtelekre!
- Nocsak, és mégis miért? - kérdeztem.
- Az ingatlanadó miatt! Amikor felköltöztünk, arra gondoltunk, hogy jó lesz ez a lakás majd a kisunokánknak, de ebből már nem lesz semmi! Az ingatlanadót nem tudjuk fizetni, az meg nem járja, hogy az ember adósságot hagyjon maga után! Tisztességesebb, ha eladjuk, a pénzt meg odaadjuk Józsikának.
- Nem lesz abból semmi, Ernő bácsi! Kár ezt a dolgot elkapkodni! - Kénytelen voltam blöffölni. Az utóbbi időben már annyira hozzászoktam Ilonka néni pogácsájához, meg a "komoly dolgokat meg kell beszéni a férfiaknak!" felkiáltással végrehajtott páleszpusztításhoz, hogy muszáj volt kitalálnom valamit, mielőtt a két öreg végzetes lépésre szánja el magát.
- Na ugye, mondtam, hogy a Mérnök Úr kitalál nekünk valami okosságot! - szólalt meg Ilonka néni, falfehér arca mintha egy árnyalatnyi színt is kapott volna...
- De hát, bevezetik, most mondta a rádió! - makacskodott Ernő bácsi.
- No-no, az őrölt gabonapép fogyasztási hőmérséklete most is alacsonyabb az előállítási hőmérsékleténél! - kezdtem a pálinkamentő akciót. - Az ötletet két hete találták ki, és máris sokat puhult!
- De a tizenharmadik havit is elvették! - erősködött Ernő bácsi.
- Ja, az nem volt bonyolult. Hoztak egy rendelkezést és kész, nem volt egyéb teendő. Ráadásul ez csak a nyugdíjasokat érintette, meg nem is volt olyan régen, hogy akkora felháborodást váltson ki. Mint például a gyes idejének csökkentése. Mert ahhoz növelni kellene a bölcsödei férőhelyek számát, az ilyesmi meg sose megy. Nem csoda, hogy elhalasztották addig, amíg nem sikerül megoldani az elhelyezést. Vagyis sohanapjáig...
- De.. - próbálkozott Ernő bácsi, Ilonka néni - akibe ekkora már visszatért az élet, arcszíne már teljesen visszaváltott a megszokottba - ráripakodott:
- Figyelj csak a Mérnök Úrra, nem mond hülyeséget!
- Így lesz ez az ingatlanadóval is. Az első ötlet szerint szinte minden lakásra kellett volna fizetni. Erre persze beindult a sajtó, sorban jelentek meg a cikkek az egész igazságtalanságától. Pl. itt vannak a hitelesek. Miért fizessenek, még nem is övék a lakás? És főleg miből? Nem gondolnak ezek végig semmit, csak hagyják, hogy kiszivárogjanak a dolgok. Ahogy ez kiderült egyből felemelték a határt harmincmillió forintra.
- Jó, de itt Budán a zöldövezetben sokat érhet egy ilyen nagy lakás!
- Mennyiért is vették, Ernő bácsi?
- Hát majdnem harmincért! - hangzott a felelet. - De ezt biztos felértékelik, csak hogy fizethessünk!
- Nem fogják! - na itt már tényleg blöfföltem, illetve reménykedem - ahhoz először fel kell értékelni a lakást, az egyesével úgy sem fog menni. Pont ma olvastam, hogy már fel is adták, mindenkinek magának kell megbecsülnie az ingatlan értékét. Lesz ugyan valami értékövezeti besorolás, de csak nem lesz a minimális érték annyival a harmincmillió fölött, hogy ne lehessen egy picit ez alá "becsülni".
- Hinnye, ebben van valami! - kezdett felengedni az öreg.
- Azt se felejtsük el, hogy ez még csak a kormány jóötlete, még a parlamentnek is el kell fogadnia. Már most is mekkorát puhult az első hírek óta. Ha el is fogadják, szerintem alkotmányosan elég aggályos hogy az egész összegre kell fizetni, nem csak a harminc millió feletti részre, ez sérti az egyenlő elbírálás elvét.
- Naugye! Mondtam, hogy nem kell ezt elkapkodni! - nyerte vissza végleg megszokott formáját Ilonka néni.
- Rendben-rendben! - enyhült meg Ernő bácsi. - Mostmár hazamehetsz, de a komoly dolgokat még meg kell beszéni a férfiaknak!
- Ja, és a vájdling cipelésével se tessék fáradni, majd visszaviszem, ha kiürült! - tettem hozzá megkönnyebbülve...
Kiegészítés 2009.05.26 7:00: Úgy tűnik a kétéves gyest sikerült benézni, nem követtem eléggé az eseményeket. Persze ez is puhult egy nagyot, eredetileg mintha arról lett volna szó, hogy a gyed egy évre csökken. Így a helyzet majdnem változatlan maradt, sokan két év után eddig is visszamentek dolgozni. Kitolni megint azokkal sikerült, akikre egy normális társadalom inkább támaszkodna, a viszonylag jól kereső középosztállyal, akiket nem a gyes nem túl magas összege vonzott, hanem a lehetőség, hogy az anyuka még egy évet otthon maradhat a gyerekkel.