Na, ez egy igazi hatásvadász cím, pedig most egy pozitív hangvételű bejegyzés következik. Kis hazánk lehúzásra, de minimum extraprofitra törekvő világában azért néha létezik jó minőségű és ingyenes szolgáltatás. Például a Millenáris által szervezett Barátságos Park rendezvénysorozat.
A Millenáris igenis egy jól eltalált hely. Gyönyörűen gondozott, élénkzöld terület, középen halastó, ami kitűnően alkalmas arra, hogy a jeget már régóta nem látott hokispalánták jégéhségüket - ugyan eltérő halmazállapotú alapanyaggal - végre kielégíthessék, vagyis belepottyanjanak a nyári tábor alkalmával a vízbe. Van két játszótér is, vagyis elmondható, hogy a helyszín akár családosoknak, akár fiataloknak megfelelő terep pár óra kellemes eltöltésére.
Erre az alapra dob rá a Millenáris a keddenkénti rendezvényekkel. Alapjáraton van kézműves foglalkozás - ezen a héten nagyon profi papírvirágot csináltak a gyerekek -, meg mindenféle gyerekelőadások. Mivel ismét pályázok a Legfaszább Apuka címre, ezért már kétszer elcipeltem a Kiccsajt.
Első alkalommal az Eszti álma című tárgyjátékot néztük meg. A színház kialakítása minimalista, a fű egyik részére tették a mobil díszletet, a másik felére meg ilyen előszobaszőnyeg-szerűségeket raktak le, oda lehetett leülni. Az előadás szintén minimalista, a minden háztartásban megtalálható tárgyak (porszívó, esernyő, cípők) adják a "szereplőgárdát". A történet a "szokásos", a főhős "hibájából" a porszívó-sárkány elrabolja a játékmackót, akit negyvenöt perc és hosszas viszontagságok után kiszabadít, miközben új barátra talál. Eleinte féltem - egy nem túl jólsikerült cirkuszlátogatást követően -, hogy a Kiccsajt nem fogja érdekelni, de tátott szájjal nézte végig az előadást.
A héten pedig Az állatok nyelvén tudó juhász című mesejátékot tekintettük meg. Az elvileg gyerekeknek készült darab házassági krízistanácsadásként is felfogható. A történet szerint a juhász kiszabadítja a fába szorult kígyókirályt, aki hálából megajándékozza az állatok nyelvén való beszéd képességével. Cserébe viszont meg kell ígérnie, hogy nem árulja el senkinek, honnan a tudás. Először kihallgatja a szarkák beszédét, így megtudja, hogy hol van elrejtve a kincs, majd immáron meggazdagodva, elveszi szerelmét, Katyót. Ám a feleség a népmesében is feleség, mindenáron meg akarja tudni, hogyan szerezte férjeura a vagyont. És emberünk itt követi el az első hibát. Ahelyett, hogy kitalálna valami hihető történetet, elárulja, hogy beszéli az állatok nyelvét. Asszonyka persze mindenáron tudni akarja a tudás eredetét, hiába mondja el férjemuram, hogy ha elárulja, akkor meghal. És az ember itt követi el a második hibát. Ahelyett, hogy csendben maradna, mindig elkotyogja, ha hall valamit az állatoktól. És ilyenkor folytatódik a faggatózás. Meg elkövetődik a harmadik hiba. Mert az asszony elhajtásával egyidőben mindig előáll valami kívánsággal (nyakvakarás, lajbigomb felvarrása), amit az kacagva visszautasít. Így emberünk sorsa gyors tempóban fordul sanyarúra, hamarosan már a házba sem engedik be. Ám a tyúkólban hasznos tanácsot hall a kakastól, aki szerint, ha elszemtelenednek a tyúkok, akkor rendet kell vágni közöttük. Juhászunk megvilágosodik, térdére fekteti az asszonyt, és alaposan megneveli. A "makarenkói" módszer hatásosnak bizonyul, lesz nyakvakarás, lajbigomb-varrás, a nyelvtudás eredete pedig a továbbiakban nem firtatódik, egyszóval hepienddel zárul a történet.
És, hogy miért a címadás? Úgy tűnik, közeledik az ősz, mert a nézőtér fáiról már hullik, és a földön rothad az alma...