Olvasom az Indexen, hogy az Alkotmánybíróság minapi határozata amely eltörölte az ingatlanadót, hosszú időre elbizonytalanítja a jogalkotót és a mindenkori kormányzatot a vagyonadóztatás terén. Na, el is képzeltem a képviselőket, mondjuk úgy 2011 tavaszán, ahogy gondterhelten sétálnak a Parlament folyosóján, sóhajtoznak mélyeket, tüppednek, arcukon végtelen reménytelenség tükröződik. Mert mostan már végképp be kéne vezetni azt  a vagyon alapú adózást - pl. mert az a gonosz IMF már megint abajgat - de mi itten kérem szépen jól el vagyunk bizonytalanítva az AB által. Pedig a megoldás egyszerű, nem kapkodni kéne, hanem rendszerben gondolkodni...

Például adórendszerben. Mert valami adót muszáj fizetni, mert autópályát, tanárt, stb. azt kell fizetni. És az államháztartás is olyan, mint minden más háztartás, ha van kiadás, akkor azt illik fizetni valamiből.
De mit is lehet adóztatni? Lehet például a jövedelmet. Ezzel csak annyi a probléma, hogy globalizáció van. Akár tetszik, akár nem. Ráadásul ma a tőke nagy része külföldi. Namármost, ha valaki termelni akar, akkor azt mondja például, hogy kell nekem egy jó mérnök, és tudom, hogy egy jó mérnök szeretne 1000 ájrót hazavinni. Azt is tudom, hogy adó mindenütt van, tehát megnézem, hogy melyik országban mennyibe kerül nekem az, hogy a jó mérnököm 1000 ájrót hazavigyen. Nyilván oda viszem a gyárat, ahol ez 1100 és nem oda, ahol 2000.
Ezek alapján célszerű inkább a kifizetett 1000 ájró felhasználásánál levenni a sarcot. Mondjuk azért is, mert a jövedelemadó-elkerülés össznépi sport Magyarországon, hátha egy új sportágban jobbak az állam esélyei. De ehhez is picit gondolkodni kéne, nem kapkodva hozni egy rossz törvényt, hanem valami olyasmit csinálni, amiben például benne van az igazságosságnak legalább a látszata. És persze nem lehet egyből kijátszani. Mert az is gyakori eset, hogy hoznak egy új törvényt, ami olyan rosszul van megcsinálva, hogy az Élelmes Magyar egy perc alatt rájön a kiskapura. Ezt egyszerűen meg lehetne előzni, ha a törvény elfogadása előtt annak tervezetét odaadnák pár Élelmes Magyarnak, hogy - némi díjazásért - árulja el, hogyan játszaná azt ki. Na, akkor lehetne olyan vagyonadó-törvényt alkotni, ami kiállná az alkotmányosság próbáját.

Addig is nézzünk pár ötletet:

1. A nyugdíjasnak ne kelljen az ingatlanai után fizetnie. Ha az ember nyugdíjba megy, csökken a jövedelme, és elég kegyetlen dolog az addig befizetett nyugdíjjárulékért cserébe kizavarni az otthonából rosszabb körülmények közé. A kiskaput meg úgy lehetne lezárni, hogy nyugíjba vonuláskor meg lenne állapítva, hogy milyen értékű ingatlanjai vannak, amiket legalább öt éve vásárolt, és csak akkora összértékű objektumhalmazra vonatkozna a jövőben a mentesség. Ezzel elkerülhető lenne a "Nyugdíjast a luxusvillába, legalábbis papíron" mozgalom.

2. Az ingatlan értékét az Adóhivatal állapítsa meg. De az állampolgár ezt független fórumon megtámadhassa, igazát bizonyíthassa saját értékbecslővel, és ha igaza van, akkor az értékbecslés árát térítse meg neki az Apeh. Természetesen a rossz értékbecslés "elkövetője" anyagilag is felelősségre legyen vonva.

3. Talán az obzséban lakozó állampolgárok számát is figyelembe kéne venni. Nyilván más, ha egyedül terpeszkedem egy 100 négyzetméteres lakásban, mint amikor egy hatgyermekes família épít magának egy családi házat.

4. Egyenlő közteherviselést. Ha én olyan jó mérnök vagyok, aki miatt a tőkés kifizeti azt a 2000 ájrót aminek a felét megkapja az állam, akkor talán az abból vett "luxuslakás" adóját, vagy egy részét, hagy vonjam már le belőle.

5. Dolgozni kéne egy kicsit. Talán a Földhivatal a tulajdonosi bejegyzéskor bizonyos paraméterek (pl. alapterület>1000 négyzetméter) fennálása esetén finom figyelmezetést küldhetne az Apehnek. Ahol szép csendben meg lehetne nézni a tulajdonos adóbevallásait. Ha a bevallott jövedelem megfelel a vételárnak, akkor ad acta. Különben meg el kell beszélgetni a delikvenssel, hogy hogyan csinálta. Ha nem tud rá megfelelő magyarázatot adni, akkor jöhet a kegyetlen bünti.

Ilyen egyszerű. És akkor még a nyilvánvaló baromságok felhánytorgatásától - mint pl. hogy egy Alkotás utcai volt bérház négyzetméterét nem kéne ugyanannyira beárazni, mint a Költő utcai lakóparkét, még akkor sem ha mindkettő a XII. kerületben található - el is tekintettünk...