A blogger vízilabdameccsre ment. No nem azért, mert a víz a nyár jege, hanem lokálpatriotizmusból. Történt ugyanis, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat "leigazolta" az Ybl vízilabda csapatát.
Ez tulajdonképpen egy teljességgel logikus lépés. Uszoda - mármint pólómeccs rendezésére alkalmas - van a kerületben, a három éve megnyílt SportMax 2. Aminek a vezetője Székely Bulcsú olimpiai bajnok. Utánpótlás nevelés már évek óta van itt, ezek után nem "műfajidegen" a felnőtt csapat sem.
Rá is fér a kerületre, hogy legyen valami komolyabb csapatsport, ahol hétről-hétre teret lehet adni a lokálpatriotizmusnak. Ráadásul az YBL nem egy rossz csapat, az utóbbi hetekben - hiába, a XII. kerületi levegő... -, az összes meccsét megnyerte, úgyhogy ma este az OB I-be jutásért játszhatott sorsdöntő derbit a Kaposvárral.
Az önkormányzat nem csak pénzt ad, de erkölcsileg is a csapat mögött áll, például a héten külön hírlevelet kaptam, hogy lesz ma a meccs, tessék kilátogatni, szurkolni.
Mit mondjak, meg is pezsdült bennem az a bizonyos lokálpatriotizmus. Kellemes, se nem meleg, se nem hideg idő volt ma, gondoltam, egy jót napozok a vízparton, az se zavar, hogy sem a pólóhoz sem a helyi csapathoz nem értek.
Őszintén szólva a tét sem érdekelt annyira, kiizgultam már magam idénre.
Egyetlen dolog zavart, hogy mit fog szólni a Zasszony, hogy már megint fürdetésidőben lépek le. De váratlan eredmény született, azt mondta, hogy vigyem magammal a Kiccsajt is. Megkérdeztem, végül is volt kedve...
A meccs kezdése előtt tíz perccel értünk oda, még éppen kaptunk helyet a lelátón. Amin látszott, hogy még új a helyzet, mert tulajdonképpen egy OSB lapokból összeállított három soros lépcsőzetes valami. Előtte kellemes meglepetésként ért, hogy nemcsak ingyenes volt a belépés, de tombolajegyet is adtak hozzá, amivel uszodabelépőt lehetett nyerni.
A szurkolók közt sok volt a kaposvári, "felszerelésben" előrébb járnak, volt dob is, erre mi csak két dudával tudtunk válaszolni. Meg volt B közép is, amelyik szépen elvonult a kapu mögé. De azért volt "vegyülés" is, úgy tűnik a póló is békés sportág.
A helyi műsorközlő Hajdú B. István volt, nem is tudtam, hogy kerületi lakos.
A mérkőzés elég rosszul kezdődött, a kaposváriak húztak el 4-1-re. (Ez kicsit emlékeztetett egy másik idei feljutási meccsre...) Nem nagyon értek a pólóhoz - ugyan már voltam kétszer, még anno az Északi Megyeszékhelyen -, ráadásul közvetlenül a medence szélénél, "vízvonalban" ültem, de úgy láttam, hogy elég gyenge a védekezés. Aztán valahogy összekapták magukat a fiúk, és a második negyed közepére sikerült az egyenlítés, (Ez is emlékeztetett arra a "bizonyosra"...) sőt 6-5-re még vezettünk is.
Viszont több olyan dolog történt, amit még nem láttam pólómeccsen. Például többször egyszerűen lejárt a támadóidő, anélkül, hogy lövéssel be lett volna fejezve a támadás. Illetve nagyon sok volt a "hátha átmegy a kapus hasán" típusú lövés. Úgy tűnik, ettől másodosztály a másodosztály...
Ekkor vezettünk először és egyben utoljára is. A Kaposvár gyorsan egyenlített, majd el is húzott két góllal. Az utolsó negyedben minden tőlük telhetőt megtettek a fiúk, de a vége 11-8 lett "oda".
A végén kicsit elszabadultak az indulatok, a kapusunkat "Magentót" ki is állították végleg cserével. Amit a közönség nem díjazott, ment rendesen az anyázás. (Úgy tűnik, a pólóban a "megvárunk", megfelelője a "belöklek"...) Ez annyira nem tetszett, márcsak a Kiccsaj miatt sem, aki egész jól bírta, csak a záró felvonásban kezdett el türelmetlenkedni, hogy mikor megyünk már haza...
Úgy gondolom, megérdemelten nyert a Kaposvár, a döntő pillanatokat jobban ki tudták használni. A Hegyvidék meg maradt az OB I/B-ben, vagyis idén a második feljutásos meccset is elbuktam, de sebaj, szerintem az a fontos, hogy a csapat gyökeret verjen a kerületben, kialakuljon a szurkolói kör, legyenek "hagyományok". Erre pedig jobb terep a másodosztály, ahol vélhetően sok meccset nyer majd meg a csapat, mint nézni, ahogy az igazán erős együttesek sorban hintik a tíz-húsz gólokat.
Ami engem illet - ha időm és a jégkorong engedi - biztos ki fogok még látogatni a SportMaxba...
És végezetül - elvégre mégiscsak hokirajongó lennék -, néhány tanulság.
Először is, nagyon szép dolog az önkormányzattól, hogy támogat egy csapatsportot. Igaz, itt még nincs "telítődés" mint azokban a budapesti kerületekben, ahol hokicsapatot is lehetne támogatni.
Másrészt kicsit irigylem a pólósokat, mert "újonc" településen talán őket lehet a legegyszerűbben "felépíteni". Elvégre az úszás igazi "alapsportág", egy medencében sokan elférnek, ráadásul "úszkálni" szinte akármilyen idősen lehet, meg a strandolás is vonzó tevékenység. Vagyis uszodát sokkal "érdemesebb" építeni, mint jégpályát. És ha már valahol ilyesmi épül, akkor abból nagyon nehéz olyat csinálni, amiben nem lehet installálni egy vízilabdapályát. Amihez ráadásul csak két kapu meg pár "kötél" szükséges, ha már teletöltötték a medencét, akkor különösebb extra karbantartást nem igényel a játéktér.
A póló sokkal eredményesebb sportág a hokinál, ha egy kissrác elkezdi, bátran álmodozhat arról, hogy olimpiai bajnok lesz, egy jégkorongos csemete maximum egy A csoportos szereplésben bízhat...
Ráadásul apukát sem rettenti vissza, hogy több tízezer forintos felszerelést kell vásárolni a csemetének...
Persze azért egy póló olimpiai aranyérem sem ért fel azzal a pillanattal, amikor Vas Marci beütötte azt a bizonyos negyediket...
