Még az a szerencse, hogy nem vártam tőle semmit. De ezt már két éve megírtam. Ennek ellenére az eddig történtek minden "nem" várakozásomat alulmúlták. Ez a VB úgy, ahogy van egy nagy tévedés.

Mindjárt itt van a helyszín kiválasztása. Értem én, hogy az afrikai foci feljövőben van (Amikor a kilencvenes évek elején kezdtem "elszakadni" a sportágtól, az első lökést az 1992-es Afrikai Nemzetek Kupája adta. Mert az afrikaik fociztak. Jó volt nézni a játékszerű játékukat, meg a lelátókon az életörömtől duzzadó fiesztát. Aztán fél év múlva jött az EB, a maga unalmas antifocijával), de Dél Afrika a másik féltekén található, vagyis ott tulajdonképpen tél van. No, nem olyan zegernyés, mint Finnországban, de azért biztos optimális lehet 10-18 fokban és zuhogó esőben kergetni a labdát, vagy odaturistáskodni a nyári szabadság terhére. Nyáron - vagyis az északi félteke szerint télen - biztos jobb az idő, viszont olyankor zsúfolt a naptár, a klubcsapatok szinte téli szünet nélkül játszanak, meg különben is, hogyan nézne ki, ha idény közben két hónapra ki lennének a játékosok "rángatva" a nekik magas fizetést biztosító egyesületükből.
Következő probléma a közbiztonság, illetve annak hiánya. A Külügyminisztérium honlapja szerint a VB helyszíne fokozott biztonsági kockázatot rejtő ország. De ezen nincs is mit csodálkozni. Az apartheid felszámolásával - annak melléktermékeként - sikerült felszámolni a hatékony államigazgatást is. Mert - amúgy nagyon helyesen - az ANC azt ígérte, hogy felszabadítja az elnyomott népet. És a nép ezek alapján azt hitte, hogy ha megdől a "rencer", akkor másnaptól itt a jólét. Magától... Azt meg senki nem mondta, hogy a szabadság az egy lehetőség, amivel úgy lehet élni, hogy keményen kell dolgozni, meg villámgyorsan megtanulni, megszervezni egy csomó mindent... Ugye milyen ismerős?
Ez az, ami ott sem sikerült! Egy adott rendszerben szocializálódott "emberanyag" zsigeri reflexeit nehéz megváltoztatni, ráadásul úgy, hogy a bizonytalan helyzet miatt menekülő tőke és szakértelem ellenére valami épkézláb gazdaságot is kéne rittyenteni... Különben gyorsan bekövetkezik a nép csalódottsága, és a magasztos eszmék helyett az "egyszerű" megoldások kerülnek előtérbe, amiket jól meg is lehet "indokolni"...

De vajon miért választotta a FIFA Dél Afrikát? Hogy támogassa a foci fejlődését? Egy nagy frászt! Ne feledjük, a helyszín az 1996-os Afrikai Nemzetek Kupájának a győztese! Ne legyünk naívak, valószínűleg a sportághoz kapcsolódó multinacionális cégek további piacszerzésének elősegítése volt a cél!
De nézzük magát az eseményt! Illetve a statisztikát. Az eddigi tizennégy meccsből hat döntetlen lett, kettő 0-0, a többi 1-1. Négy találkozó zárult 1-0-ás végeredménnyel, összesen három meccs végződött kettő vagy több gólos győzelemmel. Összesen 23 gól esett, ez 1,64-es gólátlagot jelent.
Ha az ember nem megveszekedett rajongója valamelyik csapatnak, akkor az alábbiak miatt lehet meccset nézni:

1. Gólzáporos meccs
2. Izgalmas, fordulatos összecsapás
3. Szimpatikus "óriásölő" csapat megjelenése

Nos, a három variációból még egyik sem jött össze. Van valakinek ötlete, hogy akkor miért érdemes ezt nézni?

Viszont van helyette, jó kis zümmögés. Ami megint tipikus példája annak, hogy semmi sem fontos kivéve a profitot.
A vuvuzela dünnyögtetése ugyanis nem a  délafrikai kultúra része, hanem helyi szurkolói szokás. Ami kétségtelenül idegesítő, de mielőtt nagyon megrónánk és lehülyéznénk a derék helyieket, vegyük jobban szemügyre a "hangszert". Bizony-bizony lehet rajta ismerős feliratot találni... Ez is emlékeztet valamire... Igen, a "szurkolói hurkákra", amelyek szintén idegesítőek, amikor hadonásznak vele az ember orra előtt, viszont kitűnő reklámhordozók.
Na, ezért nem tiltja be a FIFA ezt az izét, nem a helyi "kuttúra" meg érzékenység miatt. Le van az gyártva, el kell azt adni/ki kell osztani... Az, hogy a fél világ meg megőrül tőle, és hiányolja a hangulatot, az meg le van ejtve... Ettől nem lesz kevesebb nézője a focinak, ahogy húszonpár év borzalmas vergődés sem képes leszoktatni a magyarokat a honi bajnoki közvetítések nézésétől... 

És van egy balsejtelmem... Nem tudom, emlékszik-e a Kedves Olvasó a 88-as téli olimpiára. Calgaryban ismerte meg a világ azt a tengerentúli módit, ami szerint a hokimeccsek játékmegszakításai alatt zenét kell játszani. Mert akkor is szórakoztatni kell az egyszeri jegyvásárlót! Valami orgonáról nyomták az "egyszerű" dallamokat, meg ment a felirat, hogy tessék tapsolni meg lábdobogni. Roppant zavaró volt, elvégre egy-egy szünet alatt a szurker örül a gólnak, esetleg annak, hogy megúszta a preferált csapat, vagy éppen csak szusszan egyet két izgulás között... Teljesen fölösleges kizökkenteni, megzavarni azzal az idétlen zenével... Nem telt el egy év, és a hazai pályákon is bevezették a zenélést. Eltelt húsz év, és már fel sem tűnik, észre sem veszem... Ezért gondolom, hogy az egyértelműen bosszantó hang ellenére lehetséges, hogy el fog terjedni a világon a vuvuzela.

Egy mondás szerint minden hülye megtalálja a maga tömegét, és ha erre még rásegít a mörcsendájz is, akkor semmi sem állíthatja meg a folyamatot...