Az egész tizenpáréve kezdődött... Finom áprilisi vasárnap délelőtt volt, olyan kezdődő tavasz, éppen csak kezdtük megszokni, hogy már nem sötétben érünk haza a munkából, reggelenként elég egy vékony dzsekit felvenni, nem kell már nagykabát. Hogy bizserget a jó idő... Csak egy apró bökkenő volt, éppen beteg voltam, elkaptam a szezon utolsó vírusait...
Unatkoztam... Unalmamban bekapcsoltam a tévét, a Eurosporton kerékpárverseny volt, a Paris-Roubaix. Franciaországban/Belgiumban is ugyanilyen idő volt, ha már ágyhoz voltam kötve, akkor a tévén keresztül élveztem a napsütötte, vidám bóklászást. Volt egy momentum, amikor az egyik csapat megállt, mert nem tudták elönteni, bevárják-e a valamiért lemaradt csapatkapitányt, vagy menjenek tovább és segítsék a második számú versenyzőjüket. Na, ekkor kaptam ízelítőt a kerékpársport finom taktikai húzásaiból...
Érdekes módon azóta sem láttam több Paris-Roubaix-t. Áprilisban jégkorong vb-k vannak, ilyenkor arra figyelek, mire eszembe jut a kerékpár, már le is zajlott. Pár éve viszont rászoktam a Tour-ra. Ami egy szép háromhetes körverseny. Ilyen van még kettő, a Giro és a Vuelta. Giro-t még sosem láttam, az is április-májusban van, ugye a hoki...
A Vuelta-ba négy éve már belepillantottam, szeptember elején voltunk nyaralni, a délelőtti kötelező "kuttu'program" (városnézés) és a délutáni wellness között pihengetve kapcsoltam bele. De akkor még nem magyar kommentárral ment - Sípos János és Knézy Jenő dumája (www.görcs.comb) is hozzájárulnak az élményhez - úgyhogy pár perc után otthagytam.
Idén viszont a Tour-nak csak a hétvégi szakaszait tudtam követni, kárpótlásul alaposabban belenéztem a Vueltába.
A spanyol táj is nagyon szép. Csak kopárabb, mint a francia. A spanyol kisvárosoknak meg van egy olyan jellegzetessége, hogy van az út, ahol mennek a kerékpárosok, azt egy fás rész szegélyezi, mögötte egy kisebb út, ami után jönnek a házak, amelyek általában földszintesek, és körülbelül tíz-húsz méterre vannak egymástól. Mindez őszi délutáni napsütésben, valami fantasztikus hangulata van.
Érdekes, hogy itt a vezető versenyző aranysárga, a hegyi menő meg ciklámen színű trikót visel. Olyan, mint egy második rész. Megvannak a megszokott momentumok, de kicsit másként.
Csak az egésznek kicsit utószezon íze van. Itt van például az időpont. Közel a világbajnoksághoz, ezért sokan a Tour nagymenői közül el sem indulnak, vagy legkésőbb a harmadik hét elején otthagyják az egészet, ettől erősen foghíjassá válik a mezőny. A Eurosport sem erőlteti meg magát, az élő közvetítés is később kezdődik mint a Tour-on, Knézy helyett másik riporter van, esti összefoglaló meg egyszerűen nincs...
Ezek után mostmár nagyon kiváncsi vagyok, milyen lehet a Giro...