A rossz idő miatt lefújtuk a mára tervezett nagyobb kirándulást, helyette elmentünk a budaörsi Obiba beszerezni pár régóta szükséges, de mindeddig halasztott terméket.
Az áruházba megérkezve nem nagyon láttam parkolóhelyet. Egy helyen volt egy sor majdnem üresen, úgyhogy odahajtottam. Az első két hely mozgássérült parkoló volt, ide - már csak babonából se - természetesen nem álltam be. A harmadik és negyedik is fel volt festve, papa, mama, kisgyerek volt az ábrán. Ráadásul a normál parkolóhelynél másfélszer szélesebb volt. Mivel a Zasszony és a Kiccsaj is velem volt, úgy döntöttem, hogy megfelelünk a hieroglifának, és leparkoltam. Biztos, ami biztos, megkérdeztem a biztonsági őrt, hogy ez valóban kisgyerekes parkolóhely-e. A válasz igenlő volt, és elmondta, hogy azért ilyen széles, hogy kényelmesen lehessen ki-be rámolni a gyereket.
Beírtam egy nagy pirospontot az OBI-nak, és élveztem a helyzetet, hogy most én vehettem igénybe egy protekciós pozíciót. Csak azt a tahót kellett volna seggberúgni, aki lazán beállt a másik helyre, láthatóan gyerek vagy legalább gyerekülés nélkül...
