Ma végre sikerült megszabadulnom az OTP-Garancia biztosítótól. Ezzel minden OTP-s cucctól sikerült megválnom. Remélem...

A lakásbiztosítást még a Zasszony intézte négy éve, amikor a kecóban kezdtek megjelenni a bútorok és egyéb alkatrészek. Azóta csak a díjat hívták le a folyószámlámról, szerencsére más kapcsolatba nem kellett kerülni velük. (És ez így jó...)

Aztán január végén kaptam tőlük tizenkét csekket... Semmi más nem volt a borítékban. Nem értettem a dolgot. Októberben, amikor elhatároztam, hogy elbúcsúzom az OTP banktól, szépen megkértem a választott új pénzintézetet, hogy ezentúl ők fizetgessék az ilyen-olyan számláimat. A gázosoktól, telefonszámla-művektől, stb. nem érkezett csekk, csak a biztosítótól. Az is csak most, január végén. Az elsőre mindjárt rá is nyomtatták, hogy január 2-ig fizessem is be.

Kicsit eltöprengtem, hogy meg tudok-e szervezni egy időutazást. Inkább a CIB24 felhívását választottam. Az ügyintéző jelezte, hogy ők még októberben átküldték az igényt az OTPG-nek, de azok még nem jeleztek vissza. Azt is megígérte, hogy átadja az ügyet a Nyomatékosító Csoportnak, hogy érdeklődjék már meg, hogy mi is a helyzet.

Mivel volt még kedvem telefonálgatni, felhívtam az OTPG-t is. Előadtam, hogy lenne itt egy probléma.

A csajszi az alábbiakat mondta:

1.  A CIB biztos nem jelzett feléjük, mert azt a rendszerük feldolgozta volna, hiszen az zárt, nincs emberi beavatkozás. (Ez baromság, minimum informatikailag.) Viszont mivel januárban már nem tudtak inkasszózni a korábbi számláról (Naná, decemberben végre sikerült megszüntetni), ezért a "gép" automatikusan csekkesre állította szerződést..
2. Ha továbbra is élni akarok a díjlehívás korszerű lehetőségével, akkor küldenek nyomtatványt, töltsem ki, küldjem vissza. (Hááát, én inkább a telefonos ügyintézés még korszerűbb lehetőségét választanám...)
3. A januári díjat csak és kizárólag csekken tudomm kiegyenlíteni. (Sorbanállni postán más hülyesége miatt????)

 Még megkérdeztem, hogy szerinte korrekt-e január végén olyan csekket küldeni, amit január elején kellett volna befizetni, erre a válasz egy határozott passz volt.

A telefont letéve eltöprengtem, hogy vajon milyen ügyintézést nyújtana a magát biztosítónak aposztrofáló cég, ha mondjuk némi üvegkár rendezésére kérném meg őket.

A végeredmény negatív volt, ezért február 6-án felkerestem a műintézmény közeli irodáját, elvégre egy kapcsolatot személyesen illik lezárni. Előtte még beugrottam a bankba, és kértem egy papírt arról, hogy ők bizony megpróbálták elintézni a díjlehívást.

Az ügyintéző hölgy természetesen nem volt boldog, amikor közöltem, hogy a szerződést felbontani jöttem. Amikor a "gépben" észrevette, hogy a január nincs rendezve, akkor kicsit vidámabbá vált. Átadtam a banki igazolást, erre lehervadt az arcáról a mosoly, de rutinosan elkezdte a mantrát, hogy a CIB a hibás, elvégre a biztosítási törvényben is benne van, hogy addig nem lehet díjlehívni, amíg a biztosítónál alá nem ír a kedves ügyfél erről egy alázatos kérelmet. Ezt kb. egy óráig magyarázta, próbáltam érvelni, hogy a gázosokkal, telefonszámla-művekkel, stb. a bank vidáman lerendezte a dolgot mndenféle autogram-osztás nélkül, de ez a látszatérv nem győzte meg. Közben kiderült, hogy a december 5-én, még az OTP-s számláról lehívott összeget csak januárban sikerült lekönyvelni, ez indította el a csekkes lavinát. Hogy miért azt nem tudta megállapítani, valami zavaros ígéret hangzott el, hogy majd utánanéz, de ez több napot vesz igénybe.

Végül megkértem, hogy ugyan mutassa már meg azt a jogszabályi helyet (paragrafus, bekezdés) amiről már egy órája magyaráz. Hölgy jobbra el, öt perc múlva vissza, az alábbi szöveggel:

1. Háát, ez a törvény nagyon vastag, ezért ebből példány csak a központjukban van. (Aha, ezek szerint életében nem látta vagy megtanulta kívülről.)
2. Viszont fenn van a Mabisz honlapján, töltsem le, ha érdekel. (Paragrafus, bekezdés persze sehol, úgyhogy inkább az előbbi...)
3. Reményét fejezte ki, hogy mégse fogom megszüntetni a biztosítást.

Első körben ennyiben maradtunk. Hazamentem, és letöltöttem a törvényt. Kilencvennyolc oldal. Nekiálltam olvasni, tíz oldal után meguntam. Eszembe jutott, hogy a CIB ígért valami Nyomatékosító Csoportot. Gondoltam, hátha már nyomatékosítottak is, mert ha igen, akkor kérek erről egy papírt, és hagyom a fenébe a paragrafusok böngészését. Gyors telefon következett, amelyből kiderült, hogy a nyomatékosítás olyan jól sikerült, hogy az OTPG már le is hívott egyhavi díjat. (Itt most nem idézem, mit gondoltam, mert ki kéne moderálnom...)

Ma ismét meglátogattam a jeles intézményt. A bank ezúttal kimaradt, ugyanis tegnap kaptam egy levelet az OTPG-től, amelyben jelezték, hogy immáron díjlehívnak. Jeleztem a hölgynek, hogy közben sikerült rendezni a díjlehívást. (Amit a biztosítási törvény szerint nem lehet...) Ennek láthatóan örült. Annak már kevésbé, amikor megkérdeztem, hogy látja-e még akadályát a felmondásnak.  Megkérdezte, hogy de ugye nem miatta. Á, dehogy. (Ez igazi csapatmunka volt!) Azt mindenesetre megkérdeztem, hogy szerinte ez hogyan sikerülhetett, amikor a biztosítási törvény ezt kizárja. Hát, ő ugye nem nagyon ért a számítógépes programokhoz - hangzott a válasz. (Jé, ezek szerint a biztosítási törvény egy számítógépes program???)

A biztosítás felmondása ezután már gyorsan ment, csak egy papírt kellett kitölteni. Kicsit furcsa volt, hogy a felmondás dátuma 199-nel előre volt nyomtatva, de még csak 2008-at írunk... A formanyomtatványon volt egy felsorolás-rovat, ahol a felmondás okát kellett megjelölni.

Jeleztem, hogy az érdekmúlást válasszuk, ha már elválunk, tegyük ezt békességgel. Azt nem lehet, hangzott az ellenérv, mert akkor mellékelni kell az adásvételi szerződést, különben csak fordulónapon lehet a szerződést felbontani. Finoman megkérdeztem, ugye azt nem gondolja komolyan, hogy a lakásbiztosítást nem lehet bármikor felmondani. De, benne van a biztosítási törvényben...

Tanulság? Szerintem nagyon finoman sikerült "lealáznom", kár, hogy ezt vagy nem vette észre, vagy ennyire alapból hülyének néz(nek) minden ügyfelet.