Még októberben vettem egy Catepillar félbakancsot az Office Shoes-ban. Mert a régi elvásott. A vásárlás végén külön kihangsúlyozta az eladó, hogy milyen jól választottam, ez egy nagyon tartós cipő lesz. Csak mosolyogtam, láttam én már karón reklamációt, ha valóban tartós lesz, úgy is jó, ha meg nem bírja ki a szezont, akkor úgyis visszaviszem.

De a szezon csak nem akart elkezdődni. Egész novemberben "télikula" volt, vígan jártam az ötéves Nike félcipőmben. Decemberben végre lehűlt kicsit, akkor elővettem. Hordtam vagy három hétig, míg december végén meg nem érkezett az igazi zimankó. Tartósan beköltöztek a mínuszok, elővettem hát az "ultima ratiot", a hétéves Marc "teljesbakancsot". Azt hordtam január végéig, amikor is enyhült az idő, ismét előkerülhetett a tartósnak meghirdetett jószág. Hordtam vagy két hétig, amikor azt vettem észre, hogy töri a sarkam. Nem értettem, mert addig nem volt vele probléma, az effajta lábgyötrés általában a vásárlást követő első felvételkor szokott jelentkezni. (A boltban persze nem. Ott pihe-puha, meg kényelmes, pedig újabban rászoktam, hogy legalább negyedórát sétálgatok a vétel előtt. De nem! Ezekbe a cipőkbe be van építve, hogy amint megveszik őket, "vérszemet" kapnak, és elkezdik törni a gyanútlan tulajdonos lábát.)

Belenéztem, és megdöbbentem a látványtól. A bélés a sarokrészen mindkét példányban teljesen ki volt kopva! Nemcsak a szöveten, de az alatta található - műanyagnak látszó - rétegen is jól látszott a kopás nyoma. Összeszámoltam, összesen kb. egy hónapig használtam. Természetesen azonnal visszavittem a cipőt az Office Shoes-ba.
Az eladó már messze nem volt olyan kedves, mint vásárláskor, közölte, hogy ezt neki el kell küldeni a központba. Gondoltam, küldje, nézzek meg ott is, mit árulnak.

Három hét múlva rájuk telefonáltam, közölték, hogy alaptalan a reklamáció. Na, erre eldurrant az agyam, olyan nincs, hogy ha egy alig hordott cipőnek kikopik a bélése, akkor az nem selejt. Felhívtam az immáron Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággá avanzsált fogyasztóvédelmet, mégis mivel kell egy kereskedőnek bizonyítania, hogy nem az árucikk selejtes, hanem a felhasználó. Közölték, elég, ha a kereskedő ír egy jegyzőkönyvet, miszerint ránézett, szerinte nem gyártási hibás és passz. Kérdeztem, mit lehet tenni, mondták, pereljek. Köszi, ez aztán a fogyasztóvédelem, ehhez már tényleg egy Hatóság szükséges. (Megjegyzem, ezek általában nem a fogyasztót védik, hanem magukat óvják a munkától. Egyszer felhívtam őket, hogy a Zasszony telefonját nem akarják visszavenni egy rejtélyes hiba miatt, az ürge megkérdezte milyen készülék, elárultam, erre közölte, hogy örüljek, hogy nem egy százezres Nokia, mert az is produkálja ugyanezt...)

Nem adtam fel. Felhívtam az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületet, ahol azonnal kapcsoltak egy jogászt. Elmagyarázta, hogyha nincs kedvem, akkor nem muszáj elfogadni a szakvéleményt, kérhetek másikat. Ha az sem tetszik, akkor a bolt köteles felhívni a figyelmemet a Békéltető Testületre. Ha nem teszi, akkor meg írjak be a Panaszkönyvbe. A Békéltető Testület ingyenes, ugyan a döntése nem kötelező érvényű, ha bíróságra megyek, akkor ott azért figyelembe szokták venni a döntését.

Kicsit körbenéztem a neten, és nem döbbentem meg túlságosan azon, hogy több fogyasztóvédelmi fórum is teli van az Office Shoes eseteivel, sőt valóságos "rajongói oldala" is van. Valahol olvastam, hogy egy delikvenst azzal utasítottak el, hogy azért kopott el a bélés, mert nem jól kötötte be a cipőt. 

Nagyjából ilyesmire számítottam, hogy majd én is valami ilyet kapok. Nem "csalódtam". Mondanom sem kell, a boltban már nyoma sem volt a vásárláskor tapasztalt kedvességnek, a csaj úgy nézett rám, mintha leprás lennék, nézi a monitort, látom én is, teli van reklamációval, mind mellett az áll, hogy alaptalan. (Nocsak. Ilyen sok a reklamáció?) Kiböki az egyémet, boldogan közli, hogy alaptalan. Persze engem az OFE jogásza jól kioktatott, jelzem, hogy akkor kérem a jegyzőkönyvet. Nagy kelletlenül odaadja, benne az internetről már ismert sablonszöveg. Miszerint a Jeles Vizslátor a vizsgálat módszeréül a szemrevételezést választotta, és sasszemével megállapította, hogy a kopást nem anyaghiba, hanem a nem megfelelő méretválasztás okozta, valamint az, hogy nem megfelelően fűztem ki levételkor. Magyarul sík hülye vagyok, veszek egy több számmal nagyobb cipőt, majd nem kötöm ki levételkor. Meg lehet nézni az obzsét, aki ezt le tudja venni kikötés nélkül, az zseni.
Kérdezem, mégis ki készítette ezt a kitűnő szakvéleményt. Mondja, hogy a központban írta az emberük. Gyorsan közöltem, hogy ez egyrészt nevetséges, másrészt becsületsértő, nem fogadom el a szakvéleményt, próbálkozzanak valami akkreditált bevizsgálóval.
A csaj elhúzza a száját, mondja, hogy ha nagyon ragaszkodom hozzá, visszaküldheti a központba, de ne nagyon reménykedjek. Ezen a ponton határozom el, hogy akkor jöhet a Békéltető Tanács, legfeljebb kifizetek egy valódi szakvéleményt...

Újabb hetek telnek el, értesíteni persze nincs kedvük, én hívom őket. Közben nézem a második jegyzőkönyvet, látom kétszázzal nagyobb a sorszáma, mint az elsőnek. Érdekes... Nagy nehezen felveszik, kiderül, alapos a reklamáció. Jé, mégsem vagyok hülye, beletrafálok a méretembe, és még ki is tudok fűzni egy cipőt...

Megyek a boltba. A monitor ismét teli van reklamációval, de ezúttal valahogy mindegyik mellett az 'alapos' felirat díszeleg. Megtalálja az enyémet is, megvetően közli, hogy akkor levásárolhatom. Na azt már nem, mondom neki, hogy elállok a szerződéstől, kérem vissza a pénzt. Még eljátszák, a "jajjehhezfölkellhívniafőnököt" játékot - vagyis várakoztatnak tíz percet -, de elszánt vagyok, nálam a vonatkozó jogszabály kivonata, kötelező levásárlás márpedig nincs.
Végül megkapom a pénzem, jó hangsúlyosan Miden jót!-tal és nem Viszlát!-tal búcsúzom...

Kifelé menet eltöprengek, hogy vajon mire föl ez a pitiánerkedés. Ha elsőre szó nélkül visszaveszik, simán belemegyek a levásárlásba, elvégre a cipőre szükségem lett volna, és ott miért ne vásárolnék, ahol lehet a garanciát érvényesíteni.
Szerintem normál kereskedő úgy gondolkodik, hogy egy pici selejt mindig becsúszik, ennek a "balesetnek" az árát be kell építeni a cipők árába, és amikor jön a pórul járt vevő, akkor szó nélkül vissza kell venni, elvégre veszteség úgy sincs...

Viszont ha nem vagyok biztos abban, hogy az általam árult termékben csak az óhatatlan mennyiségű selejt van, akkor kénytelenek lennék más módszerekhez folyamodni... Mondjuk kapásból elutasítom a reklamációt, ha beletörődik, máris megoldottuk a problémát. Magyarországon vagyunk, húsz évvel a rendszerváltás után még sokan elhiszik egy cipőboltról, hogy hatóság. Ha egy papír bikkfanyelven van fogalmazva, akkor az simán eladható, mint hivatalos irat.
Abban az esetben, amikor kicsit tudatosabb a vásárló, és képes kideríteni a lehetőségeit, akkor meg legfeljebb visszaadom neki azt a pénzt...