... valamikor karácsony előtt jött el. Amikor kaptam egy szép levelet tőlük. De ne szaladjunk ennyire előre... A történet tavalyelőtt májusban kezdődött, amikor a blogger indított egy ici-pici vállalkozást.

De akármilyen pici is az a vállalkozás, kell hozzá egy bankszámla. Egy vállalkozás indítása heveny izgalmakkal jár, például nem elég, hogy ki kell találni, hol is kell bejelentkezni meg ilyesmi, hanem még azt is el kell magyarázni az önkormányzat alkalmazottjának, hogy milyen űrlapokat kell befogadnia. Meg ilyenkor még erősen rutintalan is az ember, nem vacakol sokat, így ahelyett, hogy körülnéztem volna mi a legjobb lehetőség, szépen bementem a szokásos bankba, hogy nyissak egy ilyen számlát.

A köztem és a CIB között fennálló kapcsolat akkor már évek óta harmonikusan üzemelt, mondhatni a vevőelégedettség a tetőfokára hágott. Ezért szépen megnéztem, hogy van náluk valami alacsony havidíjú bankszámla kifejezetten kezdő vállalkozóknak, majd bementem hozzájuk.
Ahol a számlagyártó néni azonnal rádumált egy drágább - havi ezerforintos - számlára, mondván, hogy így ingyen utalgathatok a magánszámlám és a "céges" között. Meg az különben is sokkal jobb. Mint említettem, ekkortájt még nem voltam rutinos vállalkozó, így egyszerűen ment a rábeszélés.

Más azonban nem. Például pár nappal később felhívtak, hogy menjek be. Mivel egy sarokra van a fiókjuk, bementem, és megtudtam, kéne egy igazolás a NAV-tól, hogy benne vagyok az áfakörben. Méghozzá három napon belül.
Kétségbeesve hívtam a könyvelőm - hopp, egy vállalkozáshoz ilyen is kell -, hogy ilyet hol lehet szerezni. Miután kiröhögte magát, közölte, hogy ilyennel nem foglalkozik az adóhivatal, mivel az adószám - amit gondosan bekértek CIB-ék - tartalmazza azt.
De a csaj kötötte az ebet a karóhoz, hogy neki ezt be kell kérnie. Én meg mondtam - immáron kiokosítva -, hogy ugyan írhatok egy alázatos kérelmet, hogy ezt igazolják - nem írtam azóta sem -, de a NAV "magos hivatal", majd válaszolnak, ha kedvük lesz, nem tudom megígérni, hogy három napon belül meglesz...
Ennyiben maradtunk, és azóta sem kérték újra az igazolást...

Kértek azonban mást! Illetve nem kértek, hanem levontak. Méghozzá súlyos százasokat, gyakorlatilag mindenért. Az utalásokért - ebből a NAV felé történőt semmiképpen nem lehet megúszni -, és a kártyás pénzfelvételért is. Lassan feltűnt, hogy ez utóbbiért jóval többet, mintha a tranzakció a magánszámlámhoz tartozó kártyával történt volna. Ami ráadásul havonta egyszer ingyenesen is megtehető.

A vevőelégedettség kezdett csökkenni, de azzal "nyugtatgattam" magam, hogy valahol a bankoknak be kell hozni a nem áthárított bankadó okozta kiesést. Ezt meg a vállalkozókon lehet a legjobban, mert azoknak eléggé kötelező bankszámlát használni.

Viszont a karácsony előtti levelüknél betelt a pohár! Teli volt aláírandó papírokkal meg válaszborítékkal. Nagyjából az volt a tartalma, hogy a számlák közötti ingyenes átvezetést március után csak akkor tudják biztosítani, ha január végéig áttérek valami CIB Mikro számlára.
Az egész nagyon bűzlött - minek kell ehhez papírokat aláírva visszaküldeni, máskor elég ha felhívnak, és telefonon lerendezzük az ügyet -, de a szagot elnyomta a bejgliillat, így csak január elején kezdtem foglalkozni az üggyel.

Például megnéztem ennek a Mikro izének a kondíciós listáját. "Örömmel" tapasztaltam, hogy a neve ellenére ez a legdrágább csomag, és "mindössze" csak egy laza 130%-os áremelést akartak rámverni. De ha már "arra jártam", megnéztem a többi oszlopot is, és rá kellett jönnöm, hogy van olyan számla, ami alig tizedannyiba kerül, és nem igazán tud kevesebbet mint a megajánlott.
Ráadásul arról is ingyenes a magánszámlára történő átvezetés!
Ezek után szépen elővettem a CIB honlapján található kalkulátort, beparamétereztem a folyószámla-használati szokásaimat, és csodák csodája, az is a legolcsóbb verziót ajánlotta.

Kinyomtattam, hónom alá csaptam a paksamétát és átballagtam a szomszédba. Ott szépen az ügyintéző elá toltam a papírokat, és közöltem, hogy felőlem átírhatják, de csakis a legolcsóbbra, és csak akkor ha marad a saját számlák közötti ingyenes utalás.
Szépen felkészültem, hogy jön a "nem lehet", de a csaj szó nélkül megcsinálta az átalakítást.

Erős a gyanúm, hogy ez egy kellemes kísérlet volt arra, hogy a bankadó után a tranzakciós adó nemáthárításában is részt vegyek! Attól tartok, az volt a taktika, hogy ha karácsony előtt küldenek egy ilyen levelet, akkor a jónép úgyis el lesz foglalva mással, és ha már egyszer rá lehetett beszélni egy drágább csomagra, akkor gyorsan visszaküldi a levelet, nem fog utána járni, hogy mi merre hány forint.
Velem viszont pechjük volt! A kezdeti izgalmak már elmúltak, volt időm és kedvem utánajárni a dolognak, és ha már úgyis megszüntették az eddigi csomagomat, akkor már utánajártam, hogy mik is a lehetőségek, amit valószínűleg nem teszek meg, ha nem jönnek az újabb trükkel!
Ráadásul így még annál is kevesebbet fogok összesen fizetni, mint amennyit eddig fizettem, nemcsak annál, amit mostantól akartak levenni rólam.

Mi ebből a tanulság? Aki nagyon mohó, az könnyen házhoz mehet a pofonért...