Komoly tornát rendeztek ma a Mini korosztályban, három csoport összesen tizennégy csapata lépett jégre. Nem is akárhol, hanem a sportág egyik - talán egyetlen - magyarországi szentélyében, a Kisstadionban, ami nem mellékesen a rendező egyesület, a MAC otthona.
Az eseményen a Jégkert Se is részt vett, az októberi hazai tornához képest az ellenfelek sorában annyi változás történt, hogy az Újpest V. és a Pólus Pingvinek mellett a MAC lánycsapata volt a harmadik ellenfél.
Persze pont azon a napon amikor nyitott pályás rendezvény van, akkor kell viharos szélnek fújnia! A Stadionok metrómegállóban egy biztonsági őr magyarázza el, hogy a Kisstadionhoz a Puskás Ferenc (leánykori nevén Nép-) Stadionon keresztül vezet az út, erősen vacogok amíg leküzdöm a távot. Átballagok a kihalt "létesítmény-komplexumon", már azt hiszem, eltévedtem, amikor egy erősen lepusztult épület "személyében" meglelem a jégpályát. (Kár... Még így "pusztultában" is impozáns, hangulatos létesítmény, érdemes lenne felújítani, egy nyitható tetőszerkezettel "Classic" meccsek rendezésére is alkalmassá tenni...) A kapun át kiszűrődik a gyerekzsivaj, beérve látom, hogy a kialakított három kis pályán már javában zajlik a bemelegítés. Van itt mindenféle "színű" csapat, a szokásos piros, sárga, fekete, kék, fehér mellett a blogger - lányos apukaként - kedvenc színe, a rózsaszín is. Az "állatkert" is "gazdagon berendezett", vannak medvék (jegesek és bocsok), farkasok, skorpiók és kétféle pingvinek.
Bemelegítésként megnézem a MAC II.-Farkasok III. meccset, csak úgy lazán, rá-rácsodálkozva, hogy mennyi gyerek hokizik város-, illetve országszerte. Jó idő van, süt a nap. A Kisstadion katlan jellegű kialakítása felfogja a szél jó részét, időnként fúj csak át a pályán, ilyenkor viszont felkapja a kis korcsolyák által "felkarcolt" jégkását, olyan mintha finom kis hózápor lenne.
Második körben pályára lép a Jégkert is. Ezúttal nem olyan gólgazdag a meccs, mint októberben, jobban védekezik a csapat - Béla később elárulja, hogy minden sorban ki lett jelölve, kinek kell azonnal a korong felé korizni, illetve kinek kell a kapu elé állni -, segíti Yumit. Ennek ellenére megszerzi a vezetést az UTE, de marad a fegyelem, a játék képe kiegyenlített marad, később az eredmény is az lesz, egalizál a Jégkert. Ezúttal sincs gól a rossz csere miatt, igaz néhányszor sikerül elrontani és négy játékossal küzdeni három helyett. Igaz ebben "segít", hogy nem működik a "központi" duda, a bírók fújják be az "egy perceket", és mivel "élőmunka" miatt nem lehet tökéletes a szinkron, a sípszó időnként megzavarja a játékosokat.
A biztató kezdetet követően átmegyek a túloldalra napozni egy kicsit, a palánk mellől figyelem a Stars-Dragó Skorpiók meccset. Miközben potyognak a gólok, rájövök, hogy a "Szent Jégen" állok, a Kisstadionban ugyanis úgy van megoldva az "öltöző-pálya táv" leküzdésének kialakítása, hogy a pálya szélén a palánkon túl is jég van, amin végig kell korcsolyázni. Ügyes megoldás, a jégen nem szoktak kicsorbulni a korcsolyák!
A második meccsen a MAC Girls az ellenfél, jókora, megtermett csajok, akik ráadásul jól is korcsolyáznak. Ennek megfelelően a Jégkert beszorul a kapuja elé, ráadásul a védekezés sem olyan fegyelmezett, mint az előző meccsen volt. Yumi fogja, amit tud, de így is gyorsan elhúz három góllal az ellenfél. Támadást keveset sikerül vezetni, becsúszik viszont két sérülés. Az egyik kis játékos úgy esik a térdére, hogy előtte elfordul a térdvédője, ezáltal a védőfelszerelés pont ellentétes hatást fejt ki, mint amire tervezték. Később a csapatkapitány ütközik az egyik - nála két-három fejjel magasabb - lánnyal, a magasabban "hordott" ütő nyakat ér, ez még nyakvédőn keresztül is fájdalmas.
A játék egyoldalúvá válik, a vége nagyarányú vereség.
A neheze még hátra van, a harmadik ellenfél a már októberben "megcsodált", Karmennel felálló Pólus Pingvinek. Karmen most is jól játszik, előbb egy gyönyörű szóló végén ad kihagyhatatlan gólpasszt, később Ő maga is betalál. A két esemény között a "kisdeszkán" összevész az egyik csapat-, és sortársával, egy-két pofon is csattan. Az edzőnek szólnak a többiek, aki büntetésként öt-öt "jégbukfencet" oszt ki, hagy "hűljenek" a fejek.
Mindezt bőven van időm megfigyelni, mivel a meccs eléggé egyértelmű. Nyoma sincs már az első meccsen tapasztalt fegyelemnek, mindenki megy a saját feje után, ennek megfelelően ismét súlyos vereség a vége.
Pedig Lacus, a vezérszurkoló apuka most is nagyon lelkesen buzdítja a csapatot, a siker érdekében még egy zenélésre is alkalmas megafont is bevet, de most ez sem segít.
A szervezők a jégfelület minél jobb kihasználása érdekében kiírnak egy extra Pingvin-Jégkert meccset, de a Pingvinek inkább a MAC II-vel szeretnének játszani. A huzavona végét már nem várom meg, délután vendégeink jönnek, így utólag tudom meg, hogy az utolsó derbin a MAC III az ellenfél, akikkel sikerül egy szoros 4-2-es tisztes vereséget kihozni, úgy, hogy sokáig 2-2-re áll a meccs.
A gyönyörű napos idő lehetővé tette, hogy a kis mezei "alapgépemmel" tudjak pár fotót készíteni, ezek itt tekinthetőek meg...
