Olvasom a Gépházban, hogy új hirdetési szabályok lesznek a blog.hu-n. Őszintén bevallva, nem értem pontosan miről is van szó, annyit sikerült kihámozni, hogy két lehetőség közül választhatok.
Az egyik lehetőség az, hogy lesz hirdetés a blogon, aminek ötven százalékát a blogmotor teszi ki, másik felével a szerző rendelkezik. Lehet azt is kérni, hogy ne legyen reklám, de akkor a blogger elveszti azt a lehetőséget, hogy az Index címlapjára kerüljön. Ez a reklámosdi elsőre nagyon meglepett, nem gondoltam volna, hogy pénzt is lehet keresni a bloggal. Mert nem azért csinálom...
Elsősorban a saját szórakoztatásomra írogatok, mert élvezem. Van úgy, hogy egy-egy bejegyzésen napokig gondolkodom, formálgatom magamban. Buszon, sorbanállás közben, amikor van egy kis időm. Ez sokkal jobb időtöltés, mint bosszankodni, hogy már megint tele van a jármű, vagy, hogy az a barom már megint nem érti itt előttem, hogy a postán nem lehet kiflit venni, és már tíz perce ezen méltatlankodik.
Írogatni már a blog előtt is írogattam, de ezek a kísérletek rendre elhaltak. Nem voltak olvasók. Mert megírtam, kinyomtattam/elküldtem pár havernak, és annyi, máshoz esélye sem volt eljutni az írásoknak.
És ezen a ponton eljutottunk a szórakozás második rétegéhez. Amikor a szerző "izgatottan" böngészi a statisztikát, és örül minden oldalletöltésnek. Ha komment is érkezik, már be van aranyozva a napja. Amikor sikerül eljutni a címlapra, az az "Élvezetek Királynője". Egyszer sikerült, igaz, gyakorlatilag véletlenül.
A blog.hu most megváltoztatja a status quo-t. Ha jól értelmezem, akkor lehet választani, hogy beengedem a reklámokat vagy elbúcsúzom az "Élvezetek Királynőjétől". Illetve annak illúziójától.
Reklámot - amiből ráadásul nekem egy fillér hasznom sem lesz - másokra erőltetni csúnya dolog. De itt valóban erről van szó? Nézzük csak meg közelebbről, mit is nyújt a blog!
Először is ingyen tárhelyet. Persze az a pár megabájt amit az írásaim elfoglalnak, nem okoz nagy megterhelést, de sokezer blogger van, nálam lényegesen termelékenyebbek is.
Másodszor nagyfokú rendelkezésre állást. Vagyis, hogy a "széles olvasótábor" - a statisztikák alapján olyan napi 10-15 fő - szinte bármikor hozzájut az írásokhoz, nincsenek - legalábbis nem tapasztaltam eddig - hosszú, bosszantó leállások.
Harmadszor, számomra - kis amatőr bloggerként - teljesen megfelelő, kényelmes blogmotort.
Negyedszer, támogatást. Egyszer a blog "csinosítása" közben nagyon "összegubancolódtam", kínomban írtam egy levelet a supportnak. Tíz percen belül válaszoltak, még azt is elismerték, hogy programhiba okozta a problémát.
Ötödször, publicitást. Hiába illúzió a címlap, azért az ott szereplő írások kommentjei közé gyakran el lehet helyezni egy vonatkozó saját bejegyzés linkjét, ezzel akár százas nagyságrendbe feltornázva a napi olvasói számot.
Mindezt lehet biztosítani hobbiszinten, non-profit alapon is. Egy darabig. Ilyen szinten - sokezer blogger, tízperces válaszidő - már nem. A heti egy-két blogbejegyzés megírása élvezet, hobbi. Ha napi hármat-négyet kéne megírni, az már csak a munkára szánt időkeret terhére menne. Vagyis pénzt kérnék érte.
Másrészt, ahogy ezt korábban megírtam, a koménizmusnak vége. (Mégha ezt sokan nem is akarják tudomásul venni.) A hobbi-blogírás nem jár alanyi jogon, akik pénzt és munkát tesznek bele, hogy a hobbimnak hódolhassak, azok szolgáltatást nyújtanak, és kár csodálkozni azon, hogy a befektetett pénzből látni is akarnak valamit.
Ráadásul fizetni sem kell érte... Csak kitesznek reklámot... Picit el fogja csúfítani a blogot, de tegyék... Akár az egészet "odaadnám", úgyse tudom eladni a rám eső részt.
De ha már "enyém" a fele, akkor majd kitalálok valamit oda. Például valami álreklámot. (Ezen is jót lehet agyalni...) És akkor ebben is lenne egy kis játék, hogy az olvasó az oldal mellé valami plusz "poént" kap, vagy egy kis "nyuszó-muszót".
Meg van itt egy kis "bosszúra" is lehetőség. Előfordul, hogy egy-egy írásomban cégeket, szolgáltatókat "dícsérgetek". Mekkora geg lenne, ha egy-egy ilyen írás mellett pont az adott cég hirdetése jelenne meg, egyúttal "ki is oltva" azt.
Végezetül még egy gondolat. Mint feljebb említettem, a reklámok "bevállalalásával" illúziót veszek. Ám a fizetőeszköz is illúzió. Gyanítom, hogy a napi tíz olvasó is utálja a reklámot, nem fog rákattintani. Tehát a blogosok bevétele 0 Ft lesz ebből a kis blogból, ezek alapján a remélt haszon is illúzió.
Kvittek vagyunk...